„A lényeg a következő: az Európai Parlamentben, az uniópárti erők attól félnek, hogy az Egyesült Királyság egy vállalkozás-párti adóparadicsommá válhat, amely figyelmen kívül hagyja az uniós szabályokat.
Mindeközben Boris Johnson nem szeretné a miniszterelnöki álommunkát beáldozni egy kellemetlen kilépés miatt. A Brexit-pártiaknak továbbra is abban kell reménykedniük, hogy Boris marad az eredeti tárgyalási pozíciójánál: nyitva hagyja az ajtót a no-deal-nek. Ha beáldozza ezt a pozíciót, aláássa a saját hitelességét és megerősítheti a brit politika következetesebb erőit.
A no-deal lehetőségének fenntartása az egyetlen út, hogy Brüsszelből engedményeket lehessen kicsikarni (...)”
A teljes írás itt olvasható.